Egy napsütéses őszi napon újból megrendeztük a veterán alkatrész börzét és kísérő programként a veterán jármű kiállítást. Senki sem panaszkodhatott, a kilátogatók többsége megtalálta azt amiért el jött akár Romániából vagy Lengyelországból is.

Örömteli hír, hogy a Debreceni Old Timer Club tagjain kívül többen is megmutatták régi féltve őrzött járműveiket is. Van egy rossz és egy jó hírem: sajnálhatják azok akik kihagyták ezt a lehetőséget, de jó hírem, hogy 2014 tavaszán ezt bepótolhatják.

Köszönet azoknak aki Clubból tevőlegesen hozzájárultak a sikeres lebonyolításhoz és köszönet azoknak akik megtiszteltek bennünket jelenlétükkel.

 

Csengeri Imre

 

Augusztus utolsó hétvégéjén tartották Tiszaörsön a falunapot, mely egyben gasztronómiai fesztivál is volt.Erre az eseményre kapott meghívást klubunk, színesítendő a falunapi programokat.Maksa Zoltán konferálta színpadi programok mellett, járművek kavalkádja volt jelen a pedálos Moszkvicstól, a Lanz-bulldog traktoron, a fábol készült működőképes autón át,egészen az igényes veterán járművekig minden.A menetrend a szokásos: érkezés,kiállítás,ebéd,nézelődés,eredményhirdetés,felvonulás.Ami ezután következett-no az nem volt szokványos,ugyanis a szállásunk a Termálfürdő területén volt, ahol naponta friss termálvízzel töltött medenékben mulathattuk az időt akár éjszaka is.Itt minden volt ami a fáradt veteránosnak kell: egyszerű idilli falusi környezet,tiszta és forró gyógyvíz,hamvas habos sör jó pálinka és finom ételek,jó társaság.Hazafelé nyugati szél fújt, így gyorsabban Debrecenbe értünk,igaz a zivatart is utolértünk.

A múltheti havazás átírta a hétvégi programunkat. Eredetileg mikrobusszal terveztük a Budapesti Vasúttörténeti Parkban megrendezett Oldtimer Hétvége meglátogatását szombaton, de az időjárás miatt az indulást vasárnapra tettük át. Ekkorra már csak a legkitartóbb klubtagjaink maradtak, akik azért-óvatosságból- terepjáróval indultak el. Szerencsére nem volt lehetősége autónknak a képességei bemutatására, mert végig verőfényes, gyönyörű időben utazhattunk. A Kiállításon a már-már  szokásos járműveket láthattuk, de azért volt újdonság itt is. Ilyen volt például a De-Dion Bouton, melyet nemcsak a  kora, de a  hozzáillő ruhába öltözött hölgy is kiemelt a mezőnyből. Láttunk sosemgyártott Pannóniákat a Pannónia MGTSZ „jóvoltából”, láttunk 600ccm-es Zündapp-ot és BMW-t más-más Steib oldalkocsikkal, erősen túlrestaurálva. Szépek voltak, túl szépek. Láttunk egy eredeti restaurálatlan állapotban lévő Triumph-ot 1930-ból, de ezt csak a szakmai közönség vette észre. Ez igazi érték volt. Nem igazán veterán, de azért kirítt a  szoci járművek közül egy 1971-es Zsiguli, eredeti sűrű bordás műszerfalával, sárvédőre szerelt kis kerek tükrével, fehér első irányjelző búrájával. Ez bizony ilyen volt 1971-ben. Ha meg tud maradni ebben az állapotában, akkor egyszer majd nagyon értékes darab lesz. Összefoglalva, véleményem szerint a felhozatalból ki-ki megtalálta a szívéhez legközelebb álló járműveket, ha nem bent a kiállítóteremben, akkor kinn a szabadtéren, ahol igazi nagyvasak /mozdonyok/ voltak.

2012. december 28.-én a Debreceni Old Timer Klub az immár hagyományos év végi klubgyűlését tartotta meg a Hotel Platán különtermében.

Az évzáró rendezvényre tagságunk többsége eljött. A klubvezetőség nevében Dr. Csoma István elnök ismertette a 2012. évben végzett munkát. Többek között jó volt nosztalgiázni egy-egy jól sikerült közös programon, kiránduláson.

Szinte minden rendezvényhez köthető valamilyen emlék. Én is megosztok egyet: a mi egyik közös emlékünk a Szabadkai találkozóhoz köthető. Mint minden ilyen rendezvényen az eseményzáró akkordjaként különböző díjak kerülnek átadásra. A résztvevő magyar csoportból Erdődi Tamás klubtársunk is kapott díjat. Egy asztalnál ülve beszélgettünk, amikor Tomit is kiszólították a díj átvételére. Mivel Ő nem figyelt kellően én szóltam neki, hogy menjen ki átvenni a díjat. Ő erre értetlenül megkérdezte, hogy miért kapja az elismerést, mire én rávágtam, hogy azért mert azt is díjazzák, aki a legtöbb és legjobb vicceket adta elő. Miután kiment átvenni a díjat megkérdezte, hogy mondjon-e egy viccet. Ott mindenki állt értetlenül – vagy, mert nem tudtak magyarul, vagy nem értették, hogy miért akar viccet mondani – csak mi magyarok nevettünk egy jót, mert mi tudtuk, hogy neki azért kellett kimenni, átvenni díjat, mert Ő volt, aki a legmesszebbről lábon érkezett motorkerékpárral Szabadkára.

A klubgyűlés befejezése előtt megszavaztuk a jövő évi tagsági díjakat elismeréseket vehettünk át valamint elfogyasztottuk a vacsorát.

Tagságunk összetétele nagyon heterogén, de egyben mindenki nagyon hasonlít a másikra, szeretettel beszél a régi járművekről. Ezért is érdemes klubtagnak lenni, mert itt mindenkinek azonos az érdeklődési köre, jó és felszabadult a hangulata, itt mindenki az lehet, amit igazán szeret VETERÁNOS.

Zárszóként minden kedves klubtagunk kívánok a klub vezetése és magam nevében eredményekben gazdag boldog újévet, veterános sikereket!

Csengeri Imre

Bogrács ételes délután Burai János klubtagunk meghívására

Október 20-án szombaton gyönyörű időben, kora délután gyülekeztek a tagok. Néhányan feleségükkel együtt érkeztek. Már messziről érződött a finom babgulyás illata.

Az Old Timer járművek nélkül érkező résztvevők sajátkészítésű finomságokkal (finom italok és sütemények) jöttek az összejövetelre. Érdekes beszélgetések, eszmecserék alakultak ki. Beszélgettünk a járművekről és korábbi találkozók élményeit idéztük fel a finom bográcsgulyás és a sült kolbász eszegetése és illata közepette. A sötétedésig tartó összejövetelen mindenki jól érezte magát. Ez a találkozó is erősítette a barátságot a klubtagok között.

Köszönet Burai Jánosnak és kedves feleségének.

​​​​​​​​​

 

Varjasi Miklós

Debrecen, 2012. október​​​​​​​